Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nemzetgyűlés

nemzetgyules-2.jpg

Szervezzük a nemzetgyűlést! Szövetkezzünk! A szükséges információk itt olvashatóak!

article preview

nemzetgyules.jpg

 

   NEMZETGYŰLÉS 

 

    A népfelség azaz a nép mint a hatalom legfelső, és legelső birtokosa jogosult az általa alkotott országban, illetve államban a mindenre kiterjedő teljes ellenőrzésre és önrendelkezésre. A népfelség azonban összhangban kell, hogy legyen a Szent Korona szuverenitásával, azaz az ősi szokásjogból eredő azzal a rendelkezésével, hogy minden döntés csak úgy születhet, ha az az egyetemes magyarság számára mind a jelenben, mind a jövőben hasznos, és segítő jellegű. Semmilyen hatalom, szervezet, szövetség, intézmény, hatóság, csoport, párt, vagy személy ezt a jogát nem korlátozhatja, vagy szüntetheti meg. Az ilyen irányú törekvésekkel szemben a népfelség megőrzése érdekében a nép bármely eszközzel jogosult, és kötelessége is fellépni.

      A társadalom ősi, közvetlen és legális akaratnyilvánítási formája a nemzetgyűlés, amelyre a települések meghatalmazott küldötteket küldenek, akik a településük lakosságával megvitatják a nemzetgyűlést összehívó/k döntést igénylő kérdéseit, és megbízásuk szerint szavazással döntenek a nemzetgyűlésen, illetve felszólalva közvetíthetik a településük adott témában meghatározott véleményét. A küldötteket a településen összehívott népgyűlés egyszerű többségű szavazással választja meg, és írásbeli felhatalmazást ad számukra. A települések népgyűlésére mindenkit meg kell hívni, de a népgyűlés létszáma nem befolyásolja a küldött megválasztását, és a nemzetgyűlés kérdéseire adott válaszok legalitását.

      A nemzetgyűlést bárki összehívhatja, aki az ország egészét érintő kérdés/eke/t kíván megvitatni, illetve ezek alapján a nemzetgyűlés által megbízva feladatot vállal az adott problémák megoldásában. A nemzetgyűlés által jóváhagyott feladatokat teljesítőket a munkájuk végrehajtása érdekében minden állami és önkormányzati szervnek, intézménynek, médiának, hatóságnak segítenie kell, azonban megbízatásuktól nem térhetnek el. A feladatokat csak azok a személyek végezhetik, akiket a nemzetgyűlés felhatalmaz, és ezt a nemzetgyűlésen egy megbízási dokumentummal -amelyet a küldöttek legalább kétharmada aláír- igazolják. A meghatalmazottak a feladat elvégzése után, illetve a feladattól eltérő cselekmények esetén, vagy bármely törvénytelen cselekmény elkövetése esetén elveszítik megbízatásukat.

      A nemzetgyűlés kiáltványban hívható össze, amelyben az összehívó/k/ részletesen közli/k/ a felmerülő kérdéseket, valamint azok magyarázatát. A kiáltványt a települések mindegyikére írásos formában eljuttatják, ahol kihirdetésre kerül, közgyűlést hívnak össze, ahol megvitatják a kérdést, és kinevezik a küldötte/ke/t. A küldöttek mindegyike a kérdésekben csak úgy szavazhat, ahogy a települése megbízta, illetve a település által igényelt hozzászólás esetén a hozzászólást írásos formában a nemzetgyűlésre hozza, majd ott felolvassa.

      A nemzetgyűlés csak akkor lesz határozat képes, ha a küldöttek legalább háromnegyede megjelenik, és szavaz. Ez Magyarország esetén -tekintve a települések számát, ami 3154- minimum 2366 küldöttet jelent.

     A nemzetgyűlésen a szavazás nyilvános, videó felvétellel, és írott dokumentummal rögzített, amely dokumentumok az Országos Levéltárba, valamint az Országos Széchenyi Könyvtárba kerülnek.

 

Kérdések és válaszok

Mi a nemzetgyűlés?

Az ország összes településének meghatalmazott küldötteiből álló bizonyos, a társadalom egészét érintő témákban, kérdésekben, folyamatokban, eseményekben közakaratot kinyilvánító gyűlés. A nemzetgyűlés jogalapja a népfelség, amely feljogosítja az állam, az ország, és annak bármely hivatala, hatósága, szervezete, személye, vagy törvénye, rendelkezése fölötti rendelkezésre. A nemzetgyűlés akaratát mindenkinek kötelessége elismerni, szolgálni, és annak alávetni magát.

Hogyan jön létre a nemzetgyűlés?

A nemzetgyűlést bármely a nemzetet alkotó személy kezdeményezheti, miután a társadalom egészét érintő döntésre váró kérdéseket egyértelműen, és közérthetően megfogalmazza, és azokat az ország minden településére, minden küldöttjéhez eljuttatja. A küldötteket a települések lakói maguk közül szavazással kiválasztják, majd megvitatva a nemzetgyűléshez intézett kérdéseket megbízzák a megszületett válaszok nemzetgyűlésen történő pontos közlésével. A küldöttek bejelentkeznek a nemzetgyűlésre, majd az összehívók kiáltványában foglalt időpontban, és helyen megjelennek a döntés meghozatalára.

Hogyan választják a küldötteket?

A településen a nemzetgyűlés összehívója kérdéseit megismerve a településük lakóival népgyűlést tartanak, amelyhez az önkormányzatnak kötelessége helyszínt/helységet biztosítania. A népgyűlésen egyenként felteszik a kérdéseket, és közösen megvitatják. A kérdésekre elfogadó, vagy elutasító választ adnak, amelyeket jegyzőkönyvben rögzítenek. A népgyűlésen megjelentek közül kiválasztják a küldöttet, vagyis a település követét, akit megbíznak a jegyzőkönyv szerinti válaszokkal, azaz helyi utasítást adnak számára, amitől nem térhet el a Nemzetgyűlésen. Szükség esetén rövid üzenetet is fogalmazhatnak, amelyet a küldött a nemzetgyűlésen felolvas, de ezt csak akkor, ha döntésüket feltétlenül magyarázni kívánják. A küldött névvel, elérhetőséggel (telefonszám, e-mail cím, postacím) bejelentkezik a nemzetgyűlést összehívó által a tájékoztatóban közölt  elérhetőségre. Az összehívó az elérhetőségen keresztül időben (legalább a nemzetgyűlés kezdete előtt két héttel) elküldi a küldött számára a kiáltványt, amelyben a pontos hely, és idő kerül közlésre.

 
 


Levelezőlista


Archívum

Naptár
<< Január >>
<< 2022 >>
Ke Sze Csü Szo Va
          1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31