Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A hatalom hálójában

Honvédelemért 17 év

article preview

     Budaházy Györgyöt a Fővárosi Törvényszék 17 év fegyházbüntetésre ítélte terrorcselekményben való részvétel, és felbujtás miatt. Ez a száraz hír, de mi áll mögötte?

 

 

     2009-ben Budaházy György „Levél a Börtönből” című írásában egyértelművé tette álláspontját, mely szerint a cselekvő nemzeti ellenállás létjogosultsága alapját a vérszerződés előtti lovas társadalom szokásjogán alapuló, az Aranybulla 31. cikkelyébe belefoglalt ellenállási záradékában testet öltő jog azaz a latin nevén ius resistendi adja, amely a következő:

„Hogyha pedig mi, vagy utódaink valamelyike bármikoraranybulla-jogszabaly.jpg ezen rendeletünk ellen véteni akarnánk, álljon szabadságukban ezen levél erejénél fogva, minden hűtlenségi vétek nélkül, mind a püspököknek, mind más uraknak, s az ország nemeseinek, öszvesen és egyenként, jelenleg és a jövőben nekünk és utódainknak ellenállani, s ellentmondani örökre.”

 

     Ez a záradék azért volt rendkívül fontos a magyarság történetében, mert jogot biztosított a nemzeti ellenállásnak mindazokban az elkövetkezendő helyzetekben, amikor az állam vezetésével megbízottak szembe helyezkednek a nép érdekeivel. Ez történhet vagy idegen hatalom kiszolgálása miatt, vagy önös érdekekből, vagy a vezetők alkalmatlansága miatt, vagy mindegyik egyszerre történő megvalósulása esetén is, és ez ellen az elnyomás alá süllyedő népnek lehetőséget kell biztosítani, hogy felszabadítsa magát. A történelmi magyar jogrendet ismerve úgy is mondhatjuk, hogy a Szent Korona hármasában a szakrális hatalmat jelképező nem e világi uralkodó, az e világi államigazgatást gyakorló uralkodót, a fizikális kiterjedését meghatározó nép ellenállási cselekvésekre adott jogával kötelezi arra, hogy a lefektetett szokásjogok, és a történelmi jogok betartásával szolgáljon.

     Budaházy jogosan hivatkozik 2009-es levelében erre a záradékra, mivel az abban az időben használt „Alkotmány”, vagyis az 1989. XXXI. törvény és az általa nyíló összes törvény, jogszabály, rendelet jogi értelemben érvénytelen volt. Az akkori vezetés, pedig csak az erőszakszervezetei révén tudta érvényre juttatni a több-párt rendszernek nevezett politikai berendeződést, és működtetni a „Magyar Köztársaságnak" nevezett államot. A szóban forgó gyurcsányi időben,  és az azóta is fennálló, ám 2011-12-ben módosult jogi szempontból továbbra is érvénytelen cégállam jelenleg is idegen érdekeket szolgál a magyar nép érdekeivel szemben, a vezetők alkalmatlanok, és önös érdekeiket a közösség érdekei elé helyezik. Mindezek aktiválják tehát a napjainkban is érvényes ellenállási záradékot.

 

 

     A Fővárosi Törvényszék szerint Budaházy György a következők miatt kapta büntetését:

  • Budaházy György a 2007. áprilisában alapított Hunnia Mozgalomból idővel olyan csapatot szervezett, amely az őszre várható budapesti tüntetéseken hatékonyan tud fellépni a rendfenntartó rendőri erőkkel szemben.
  • Szeptember-októberben Molotov-koktélos támadásokat intéztek SZDSZ- és MSZP-pártirodák ellen, majd
  • decemberben Budaházy személyes sértettsége miatt brutálisan megverette Csintalan Sándor Hír TV-s műsorvezetőt, korábbi vezető szocialista politikust.
  • A 2007. végén országos figyelmet kapott egészségbiztosítási reform kapcsán Budaházy György társaival úgy döntött: a kormánykoalíció magas rangú politikusai ellen végrehajtott támadásokkal próbálja kényszeríteni az országgyűlési képviselőket, hogy a törvényjavaslat ellen szavazzanak.
  • Rálőttek Hiller István akkori oktatási miniszter otthonára, továbbá Molotov-koktélokat dobtak egy másik miniszter épülő házára.
  • 2008. februárjában további hat országgyűlési képviselő ellen hajtottak végre egyidőben összehangoltan gyújtogatásos támadásokat.
  • Ezután a nemzeti radikális eszmékkel össze nem egyeztethető életvitelt folytató közösségekre összpontosítottak. 2008. áprilisában felgyújtották a Broadway Jegyirodát, 2008. nyarán a Budapest Pride-ra időzítve két, meleg férfiak által látogatott szórakozóhely ellen hajtottak végre Molotov-koktélos támadást.
  • 2008. szeptemberében Szilvásy György polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter nyaralójánál hajtottak végre bombatámadást, majd
  • decemberben egy ATM kifosztásával próbáltak meg pénzhez jutni.
  • 2009. tavaszán robbantásos merényletsorozattal akarták megakadályozni a lemondott miniszterelnök utódjának megválasztását.
  • Négy helyszínen terveztek robbantást 2009. április 8-ára, ám végül Budaházy megbízásából csak két helyszínre indult el egy-egy csapat. Ezeket a merényleteket a vádlottak tevékenységét már jó ideje figyelemmel kísérő rendőrök akadályozták meg.

 

     Budaházy Györgyöt a több, mint egy évtizede húzódó meghurcoltatásokkal, és eljárásokkal szemben védő Nemzei Jogvédő Alapítvány nyilatkozatában Gaudi Nagy Tamás védőügyvéd a következőképp fogalmaz:

„A 2006. őszi állami terror szeptemberi  16. évfordulójára kiadott közleményünkben felidéztük, hogy  a nemzeti-jogvedo.jpgballiberális Gyurcsány kormány a  hatalom megtartása érdekében milyen szisztematikus karhatalmi erőszakot alkalmazott törvénytelen eszközökkel és miként támadt rá 2006. őszén az ellene tiltakozó, illetve az 1956-os szabadságharc 50. évfordulójára emlékező magyar népre nyers erőszakkal súlyos testi és lelki sérüléseket okozva a jogállami szabályokat durván megsértve.”

     Soraival rámutat tehát, hogy terrorcselekményről kizárólag az akkori államvezetés felől bekövetkező nyílt erőszak kapcsán beszélhetünk. Úgy ítélkeznek valaki felett, hogy az akkori tömeges erőszak elkövetőit, felbujtóit koránt sem vonják felelősségre, nem kapnak büntetést. Sem az akkori politikai, sem a rendőrségi, sem az ügyészségi bűnelkövetők nem lettek meghurcolva, nem lettek tönkre téve, nem lettek börtönbe vetve, de megtették ezt olyan emberrel szemben, aki ősi jogilag biztosított ellenállását a hatalom brutális eszközeinél sokkalta szerényebb módon teljesítette.

     Gaudi Nagy Tamás a folytatásban, az ítélettel kapcsolatban így összegez:

„Ez a döntés is megerősíti, hogy a Budaházy György és 16 társa elleni, magyarok-nyilai.jpgtöbb mint 13 éve zajló, Budaházy-Hunnia ügyként ismert, koncepciós büntetőeljárás olyan mértékben siklott ki a törvényesség medréből, hogy ezt már csak rendkívüli igazságtétellel: eljárási kegyelmi döntéssel lehet helyreállítani. Az igazságszolgáltatás iránti közbizalom visszaállítása érdekében is szükséges ezen visszásságokkal terhelt, az igazságügyi rendszerre és a Kormányra nézve is tehertételt jelentő ügynek a gyors, eljárási kegyelmi úton történő lezárása számos jogi, politikai, humanitárius és nemzetstratégiai indok miatt.”

 

     A Budaházy-Hunnia ügy tehát több, mint egy koncepciós büntetőeljárás! A magyarországi több-párt rendszert bevezető, és fenntartó háttérhatalom, a rendszerben működő mindenkori, és bármely elnevezésű kormánya felhasználásával a fizetett, és igényeinek teljesítése érdekében alárendelt „igazságügyi rendszerével” elrettentő példaként állítja a mind magasabb büntetéstételű ügyet mindazok elé, akik felismerve a kormányzatok, a rendszer elfogadhatatlanságát, az ez alól való felszabadulás, és a rendszer cselekvő megváltoztatása érdekében terveznének bármit is tenni. Gyakorolja ezt a hatalom akár annak árán is, hogy emberi egészséget, egzisztenciát, és család békés létét rombolja. Az ügy túlmutat önmagán, mert a XXI. század eleji Magyarország megfélemlítési ikonjává változott. Más kérdés, hogy mindazok, akik felismerték, vagy felismerik a hatalom aljasságait, és tisztában vannak a megoldásokkal az elhivatottságuk által felülmúlják a félelmeiket.

 

     Az idők, mindig változnak. Remélhetőleg hamarosan tömegek tesznek azért, hogy eljöjjön a rendszerváltás, amikor a globális magánhatalom itteni helytartóit a tényleges közhatalom váltja fel. Elkövetkezik ez által a valódi, független igazságszolgáltatás, a népet szolgáló, független, szabad állam. Új, tiszta múltú ügyészek, bírók által működő igazságszolgáltatási intézmények alakulnak, amelyek rehabilitálják az igazságtalanul meghurcoltakat, és megbüntetik az arra rászolgáltakat. Eljön az idő, amikor a hazájukat szolgálók nem koncepciós ügyekben sorvadnak, vagy hazájukat elhagyni kényszerülnek, hanem megbecsült tagjaivá válnak egy újjászerveződő tudatos társadalomnak.

 
 


Levelezőlista


Archívum

Naptár
<< December / 2022 >>