Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Áruba bocsátva

Rabok vagyunk, vagy szabadok?

article preview

 

      Miután a Paradigmaváltók oldalán megjelent a MAGYARORSZÁG bejegyzett cég című összefoglaló, és a téma mind szélesebb körökben ismertté vált, a szkeptikusok a dusnoki erőszakkal elvett baba kapcsán konteónak értékelték az információt. A témára reagáltak internetes újságokban is, amikor a balatonföldvári igazoltatás során ismét előkerült, hogy MAGYARORSZÁG egy részvénytársaság, és feltették a kérdést: ha így lenne, hol tudnának MAGYARORSZÁG részvényeket vásárolni? A folytatásban ezt is megmutatjuk azért majd nekik.

 

 

     Mielőtt a kérdéskört körbejárnánk, előbb nézzük meg, miért lényeges ezt a kisemberek szempontjából tisztázni! A válasz legrövidebben az lehet, hogy egy államnak állampolgárai, egy cégnek alkalmazottjai vannak. Az állampolgárok, és az alkalmazottak jogállása is más, valamint az állami tulajdon, és a cégtulajdon is más. Egy állam vásárolhat a tőzsdéken céges kötvényeket, amellyel tulajdonosi hányadot szerez egy gazdasági társaságnál, de nem teheti a köztulajdont, az állami tulajdont részvények fedezetéül, és adhatja el a nemzetközi tőzsdéken, hiszen akkor lemond állami jellegéről, és megnyitja a lehetőségét annak, hogy jelentős tőkével rendelkező magánszemélyek, vagy cégek tulajdonába kerüljön a tulajdona, és a termeléséből származó bevételei is. Ez esetben az állam megszűnik államként működni, hiszen kiszolgáltatottá teszi az állampolgárokat, akiknek a védelme egy állam egyik elsődleges feladatai közé kell, hogy tartozzon. Állami jogi értelmezés szempontjából ennél is többről van szó. Az állampolgároktól megtévesztéssel, tájékoztatásuk nélkül, és akaratuk ellenére elveszik az állampolgári jogokat, és az állampolgári státuszt, és idegen félnek szolgáltatják ki. Ezt a Büntető Törvénykönyv hazaárulásnak nevezi, és igen komoly büntetési  tételekkel sújtja.

 

ceg-allam.jpg

 

     Mindannyian, amikor átvettük a Magyar Köztársaság feliratú lejárt személyi igazolványunk után a MAGYARORSZÁG feliratú új igazolványt, az átvételnél tudtunkon kívül nem csak az okmány hozzánk kerülését igazoltuk az aláírásunkkal, hanem a belépésünket is a cégállamba –ha van ilyen. A cégállam akkor lett az, amivé lett, amikor 2011. április 5-én Pleschinger Gyula Budapesten aláírta a Form 18 K dokumentumot. Ez a dokumentum egy teljes körű felmérés, amelyben nem csak a jelentkező álam anyagi hátterét, hanem gazdasági stratégiáját, törvénykezéseit, tulajdonát is pontosan felmérik, elemzik a teljesítőképességét, és a fizetőképességét. Röviden, egy teljes átvilágításon esik át, mielőtt a bizottság eldönti, hogy alkalmas-e cégállamként megjelenni. Ezt követően megkapja a nemzetközi SIC –Standard Industrial Classification, azaz szabványos ipari besorolási – számát –ez a mi esetünkben a 8888, azaz „Külföldi Kormányok” gazdasági minősítés, és az XS2181689659 kötvényszámmal, valamint a HUNGARY (REPUBLIC OF) névvel, utóbb 2020.07.31-től 2035.06.05-ig 1.500.000.000- EUR tőkealappal a nemzetközi tőzsdére kerül.

     Tessék tehát szkeptikusok, és mások, bár lehet konteózni, és összeesküvés elméletet vizionálni, de a reális valóságban, vagy a mi szemszögünkből inkább a szomorú valóságban minden eladó lett! Eladó az állami tulajdon, a részvénytársaság területén lévő hajdanán magántulajdon – népszámlálási felmérés (sic!) – és eladó az élőerő is, azaz a lakosság a kapacitásaival együtt.

 

     Miért eladó minden, és mindenki? Az 1.5 milliárd Eurós tőkealap nagyon kis részét fedezné a hivatalos „nemzeti vagyon”, amely 2020-ban 17.743 milliárd Forint, azaz akkori áron  közel 52.122 754- Euró. A fennmaradó 1.447.877.246- Euró fedezetét, hogy mi adhatja, azt most már inkább az olvasó következtetéseire bízzuk…

 
 


Levelezőlista


Archívum

Naptár
<< December / 2022 >>