Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Holtvágány

Ahol tetem van, ott megjelennek a döglegyek is. Nem kéne inkább az egészet elásni?

article preview

   Vannak dolgok, amelyek a többségében már csak egzisztenciálisan helyzetfelmérésre alkalmas lakosság -immár nem véletlenül nem nemzetet, népet, vagy társadalmat írtam- bősz felháborodását képesek kiváltani. Néhány következmény, amely az eltékozolt közhatalomból, közvagyonból, közgazdaságból, és a megszűnt állami létből magától értetődően bekövetkezik, valakiket tiltakozásra, többeket -még mindig- menekülésre ösztönöz, míg akadnak, akik a valaha még legalább nyomaiban fellelhető társadalom hullája fölött talán átvehető uralomra áhítozva dögevőként igyekeznek régen vágyott pozíciókba kerülni.

   A helyzetet orvosi nyelven fogalmazva a proszektúrán tudjuk már csak analizálni, mert a magát még fél-egy évvel ezelőtt megmenthető társadalom a „szavazásokon” 67 százalékban zöld utat adott a halálos kórnak, amit a jelenlegi politikai rendszer képvisel. Hazárd megye lordjait sorozatban újra választva kiteljesedett az életképes hazai gazdaság végleges szétmorzsolódása, a belső energia biztonság megteremtésének elvesztése, a pénzügyi vésztartalékok elpárolgása, a hazai termelő gazdaság felépítésére fordítható pénzek eltulajdonítása, vagy nihillisztikus elkótyavetyélése. A rendszert, és a hatalmat gyakorló maffiát szemellenzősen támogatók lassan talán észlelik, hogy a magánvagyonokba sikkasztott, csalt közpénzek még akkor sem lesznek a „miénk” ha történetesen egy humanitárius katasztrófa következne be a lakosság számára.

A rendszerváltás, a számonkérhető, és szankcionálható felelős, és főleg állami kormányzat megoldást nyújthatott volna, de ehhez meg kellett volna akarni érteni, miről is szóltak az események 2022. áprilisa előtt, és cinikus legyintés helyett mindenkinek tennie kellett volna azért, hogy a helyzet ne jusson odáig, amikor a rezsim még vaskosabb hazugságokkal menteni fogja talán a bűneit. Háborúról, energiaválságról, inflációról siránkozva elterelve a figyelmet a jelenlegi helyzetet valójában előidéző bűnei soráról. Tetézve a bajt, már szinte nem is értelmezhető, hogy teljes dilettantizmusa, avagy kíméletlen megbízatása teljesítése következményeként az újabb sarcaival levágja a magyarországi gazdaság még életben lévő kis motorjait is, amelyet a kis-, és középvállalkozók, vállalkozások jelentenek, majd a nem túl távoli jövőben szó szerint elsötétíti, befagyasztja, és -talán még- szemétevésre is kárhoztatja alattvalóit, akik rosszabb esetben ezt még mindig birka türelemmel, hal memóriával, és csirke logikával elfogadva a menekülő utakat keresik. Túlárazott fa-, és széntüzelőt halmoznak, élelmet speizolnak, benzint raktároznak, pedig igazából már falhoz vannak állítva, ahol a sortűz előtt csak másodperceket nyerhetnek ezzel.

   Az utcán néhányan dühösen kiabálnak, utat, hidat zárnak. A hatalom legalávetettebbjeivel a kék egyenruhába húzottakkal tusakodnak, és talán nem is tudják, hogy ezzel már rég elkéstek, hogy zsákutcába vezetik, és kifárasztják őket az ellenzékinek képzelt politikusok képében felettük megjelenő döglegyek. A lakosság vakvágányra lett állítva, hogy ebben a keserves, reménytelen, megalázott állapotban feltűnjön a globális hatalom pokoli megoldása: "semmid se lesz, és boldog leszel"...

 

 

 

 

 
 


Levelezőlista


Archívum

Naptár
<< Augusztus / 2022 >>