Az emberiség túlnépesedett, a nyugati típusú társadalom szemléletmódjába kerülő népek a minőségi, és tartós cikkek helyett a „többet, és mindig újat akarok” kívánalmát követik. Ez az elterjedt profitorientált gazdaság hajtómotorja, ám jól látható, hogy rövid időn belül a rohamosan növekvő mennyiségi fogyasztás a bolygónk pusztulásához vezet. A pusztulás nem csak az előállított termékek környezetpusztító technológiája, és nem is a termeléshez szükséges hatványozottan emelkedő energiaigény miatt következik be, hanem a rendkívüli hulladéktermelés mindent elszennyező hatásaként is.

Az emberiségnek az életben maradásához életszemlélet, korszellemváltásra lesz szüksége, ráadásul nem a jövőben, hanem lehetőleg már most! A pozitív, környezettudatos szellemiség, a fogyasztás, mint a siker mutatója helyett az életminőség, mint siker – gondolkodás, és életvitel ellenben semmiben sem felel meg annak a nagytőkés rétegnek, amely a globális gazdaság legfőbb haszonélvezője. Talán az elemzőik már látják, hogy a világ gazdasági tevékenységének jelenlegi útja egy olyan csapdába vezet, amely kifullasztja az energia, és alapanyag forrásokat. A mind többet, és újat akaró kódokat magáénak valló világtársadalom a másik oldalon viszont nem lesz megértő a kényszerű termeléscsökkenéssel szemben, hiszen fogyasztásra programozott kollektív tudata nem tűri majd el a hiány okozta sikertelenségként megélt életpályát.

A jövőben kényszerűen, és törvényszerűen csökkenő termelés a profit visszaszorulását, a fogyasztók követelése, pedig lázadásokat vetít előre. A világgazdaság jelenlegi formájának órája az utolsó órájába lépett. A globális hatalmi körök a világ felett gyakorolt abszolút befolyásuk fenntartása érdekében nem választhatnak más utat, mint a totálisan irányított világtársadalmat. Ennek megvalósításához radikálisan, és nagyon rövid időn belül csökkenteniük kell az emberiség létszámát. Szigorú ellenőrzés alá lesz szükséges szorítaniuk a születések számát, és a dolgozó – fogyasztó - réteget a termelői képessége szerint szelektálni. A termelő polgárok –de talán az alattvalók itt már jobban közelít a valósághoz- csak addig lesznek fontosak, amíg aktív korban vannak, hiszen utána az ellátásuk csak a profit terhére történne. Kegyetlen, és jéghideg törvényszerűséggel működő világ képe sejlik fel, de ha egy kicsit is reálisan nézünk szét napjaink eseményei között, akkor látjuk, hogy e folyamat már elindult. Meglehet, manapság sokak számára a cikkben vázolt borús jövő még csak a fantázia szüleményének hat, hiszen egy emberségesen gondolkodó elme nem képes értelmezni sem a totális társadalom folyamatait, és működtetési elveit.

A kérdés már csak az, hogy vajon az emberséges gondolkodás elhitte volna azt pár évvel ezelőtt, hogy az emberek azért fognak embereket gyűlölni, mert azok nem hajlandóak egy globális emberkísérletnek – szelektív népirtásnak - alávetni magukat?