Mindig, amikor egy társaságban a politika felé terelődik a téma, és többnyire a részemről előkerül a rendszerváltás gondolata, mint az egyedüli megoldás mindenre, amit a jelen emberei elszenvednek hétköznapi életükben, előbb - utóbb elhangzik a kérdés is: de hogyan?

Jelenleg  6  változatot ismerünk, de nézzük mikről van szó pontosan! Hat-e a hat?

1. változat: A kényelmes

Rögtön az elején le kell szögeznünk, az összes elkövetkezendő lehetőség közül ez a legismertebb, amely azonban nem rendszerváltás, csupán egyik színdarab leváltása egy másikra. Ez a jelenlegi szavazás rendszere, amikor a több párt rendszeren belül egyik kézből egy másikba helyezik a hatalmat, de a két kéz valójában ugyan annak a globális világuralmi rendszernek a végtagja igaz, hogy más személyekkel, más retorikával, és más hatalomgyakorlási módszerekkel. A hatalom így nem szüntethető meg, a hatalmi piramis ugyan az marad, és érdemi változás sem állhat be. A pártokat alakítók, a pártokhoz csatlakozók, a pártokra szavazók lényegében ezen a pályán belül mozognak, amely úgy van kitalálva, hogy akkor sem változtatható meg, ha történetesen egy rendszerváltó gondolatiságú párt kerülne az országgyűlésbe.

2. változat: A köztársaságiak

Az ő elképzelésük, hogy az 1989/XXXI. Ideiglenes alkotmányként elhíresült törvény, valamint az e köré a társadalomra helyezett állam adja meg számukra a lehetőséget, hogy kilépjenek a MAGYARORSZÁG nevű nem érvényes, és nem legális bizniszállamból, majd az ide visszalépés után egy bizonyos idő múlva létrehozzanak egy saját politikai rendszert, és egy másik, végleges alkotmányt.

A Magyar Köztársaság elnevezésű állam egy globális hatalom által a világ számos más országában is a nemzetközi pénzhatalom szempontjai szerint bevált francishe államforma, ahol a demokrácia látszatát a közvetett demokráciának nevezett többpárti választási rendszerrel tartják fent. A legtöbb országban az alkotmányként a társadalomra helyezett törvények legelején hangzatos kijelentések szerepelnek, úgy mint: „köztársaság, demokrácia, a hatalom a népé”, majd a francishe alkotmányok folytatásában található paragrafusok a néphatalmat lebontják, felszámolják olyannyira, hogy a társadalmat még attól is elzárják, hogy egyáltalán csak népszavazásban dönthessen alapvető kérdésekben.

Mivel Magyarországon az 1989-es módszerváltás során nem zajlott le társadalmi párbeszéd, akarat-, véleménynyilvánítás, és egyeztetés sem az államformáról, sem pedig az alkotmány tartalmáról, vagy annak elfogadásáról, ezért mind a Magyar Köztársaság, mind az ideiglenes alkotmány csalás útján, diktatórikus eszközökkel jött létre, következésképp egy demokratikus köztársaság szempontjából érvénytelen, és nem legális. Ehhez visszatérni, tehát ugyan az, mintha a mostani, szintén ezek miatt az okok miatt érvénytelen, és nem legális bizniszállamban maradnánk, vagy az alaptörvényként elhíresült törvényét fogadnánk el legálisnak. Az ebbe nyilatkozattal visszalépők legalizálnák a francishe államot, és alkotmányát, és ezzel immár érvényesítenék a jelenlegi globális hatalom kiszolgálóiként jelen lévő ismert politikai erőket, pártokat, és politikusokat. A feltételes mód a következő változat találhatók miatt szerepel.

3. változat: a tulajdonosok

A jelenleg Magyar Állam Tulajdonosainak Társasága-ként ismert társulás felismerte, hogy a magyar államnak nincs tulajdonosa, vagy legalább is jelenleg nem ismert. Álláspontjuk szerint a Magyar Köztársaság volt az utolsó állam, amely magyar államként tekinthető, ezért az ennek a fel nem számolt, de kiüresített államnak a nemzetközi szerződései által érzik hitelesítettnek a létezését, a nemzetközi elfogadását, és ezt az államot vették tulajdonba EMBER*-i státuszból, ami azt jelenti, hogy nem az állam alá tartoznak állampolgárként, hanem EMBER-ként az állam tartozik alájuk, mint tulajdonuk, amihez állampolgársági jogosultságuk keletkezett. A MATT tagjai önszántukból vették tulajdonba az államot, amelyet nemzetközi szinten deklaráltak is. Mondhatnánk, hogy a Magyar Köztársaság tehát elkelt, ezért az ide állampolgárként visszatérésről nyilatkozók a tulajdonosok döntése szerint kerülhetnek csak be, hasonlóan, mint egy háztulajdonos is megszabhatja, kit enged be az ingatlanjába. A MATT tagjai is „megvették” az állammal együtt járó ideiglenes alkotmányt, de nem maguk fölé, hanem akaratuk alá helyezték, így jogosultak azt bármikor módosítani, törölni, vagy teljesen újat alkotni helyette.

4. változat: a hintáztatók

Az utcai megademonstrációt tekintik megoldásnak, úgy vélik, hogy ha megjelenik a kritikus tömeg -100, 200, 300…stb ezer, vagy millió fő- és azok kinyilvánítják az akaratukat valamiről, akkor annak kötelező érvénye van a hatalomra.

A hatalom azonban nem a magyar kormány, vagy az országgyűlés, vagy a –már csak a nevében- Nemzeti Bank élén álló 3 nem magyar ügynök, hanem az őket a pénzjuttatásokkal vezénylő globális magánhatalom.

A világhatalom európai ügynöksége az Európai Unió, amely a kontinens országai fölött érvényesíti fiókszervezetként a nemzetközi hatalom hatalomgyakorlási, társadalomirányítási trendjeit. Ennek zavartalanságának a biztosítására, és zökkenőmentes működtetésére 2007-ben megalkották a „Lisszaboni szerződést”, amely által többek között lehetőség nyílt a közvetlen nemzetközi rendfenntartó erők azonnali bevetésére azokban az országokban, ahol a helyi erők már nem lennének képesek leverni az „alkotmányos rend megdöntését” célzó tömeges megmozdulásokat. Ezt megismerve látható, hogy az utcai bármely méretű erődemonstráció erőszakos felszámolására bőven van potenciál, még akkor is, ha a hazai rend-, és honvédelmi szervek esetlegesen átállnának.

A nemzetközi vonatkozó jogokban, törvényekben ezen kívül nem szerepel a jogi lehetőség, hogy bizonyos számú spontán összegyűlt személy közfelkiáltással bármit is érvényesítsen, vagy legalizáljon. Az ezt állító „szervezők” vagy tájékozatlanok, és tudatlanok, vagy valakik által megbízottak, vagy feltűnési vágyuknak (presztizs) alávetik jóhiszemű, tenni akaró emberek százait, ezreit, vagy teljesen felelőtlenek, vagy egyszerűen csak komplett őrültek.

5. változat:   alkotmányozók

Az alkotmányozók elképzelése szerint egy alkotmányozó nemzetgyűlést kell összehívni, ahol egy, a Szent Korona értékrend szerint elkészült alkotmányt fogadnak el az egybegyűltek, és ennek kötelező érvénye lesz mindenkire, és minden hatalmi szervre. A Szent Korona értékrend jogi, és gyakorlati alkalmazása alapvető a társadalom boldogulása, önvédelme, életben maradása szempontjából. Az akár öt pontból felálló alkotmány így egy állam minden lényeges területét irányelvvel láthatja el, amely irányelveket egy részletes és folyton korszerűsített alaptörvényben kifejtve, kiterjesztve az ideális társadalmi lét valósulhat meg. Az öt pont a következő:

1. Hungaria semper libera: Az államalkotó nemzetek által alkotott Magyarország örök szabadsága, önrendelkezési joga, amit senkinek nincs joga feladni, sem csorbítani.

2. Sacra Corona radix omnium possessionum: A magyar nép életének létfeltételei: Magyarország földje, vize, levegője, mű- és energiakincsei az egyetemes magyarság örök és elidegeníthetetlen tulajdonában vannak.

3. Una et eadem libertas:Az ország minden tagját egy és ugyanazon szabadság illeti meg, a kötelezettségek és a jogok összhangján keresztül.

4. Sub specie Sacrae Coronae: Mindennek az egyetemes magyar nemzet érdekében, biztonságának szavatolására kell történnie. Az Alaptörvény, minden jogszabály, továbbá a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom intézkedéseinek is meg kell felelnie ennek az eszmének.

5. Ius resistendi et contradiscendi: Az egyetemes nemzet minden tagjának kötelessége és joga, hogy ellenálljon és ellentmondjon minden olyan törekvéssel szemben, amely jogainak gyakorlását csökkenti, és kötelezettségei teljesítésének feltételeit korlátozza vagy gátolja.

Az úgynevezett nemzeti civilek, a konzervatívok, a szkíta szellemiségűek, a királyság hívők, a Szent Korona szolgák számára ezek támogatott célok, azonban a globális hatalom, és helytartósága a mindenkori „magyar kormány”-nak nevezett társaság szempontjából minden eszközzel megakadályozandó, a hatalmukat bomlasztó eszmék. Nem csak nevetségessé, megvalósíthatatlanná nyilvánítják ezért, hanem a komolyabb szervezés esetén az erőszaktól sem riadnak vissza, lásd: 2006. október 23., amikor a Kossuth-téri tüntetők alkotmányozó nemzetgyűlésre készültek, a forradalom, és szabadságharc 50-ik évfordulóján, a hatalom, pedig rendőrterrort alkalmazott. Az alkotmányozó nemzetgyűlést stratégiai szempontból ezért csak egy támogatott környezetet biztosító közhatalom fedezetében lehetséges, és érdemes létrehozni.

6.  változat: nemzetgyűlés

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 21. cikkének 1. pontja a következőt mondja ki:

„ Minden személynek joga van a hazája közügyeinek igazgatásában akár közvetlenül, akár szabadon választott képviselői útján való részvételhez.”, a 28. cikk ezt tartalmazza: „Minden személynek joga van ahhoz, hogy mind a társadalmi, mind a nemzetközi viszonyok tekintetében olyan rendszer uralkodjék, amelyben a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított jogok és szabadságok teljes hatállyal érvényesülhessenek.”

Az emberi jogokat Magyarország kötelező érvényűnek fogadta el. Ezek a pontok biztosítják a néphatalmat, és a nép önrendelkezési jogát. Így a nép meghatározott szabályok szerint legalizálva jogosult összehívni a legmagasabb döntéshozó szervét; a Nemzetgyűlést, amely a néphatalom elve alapján bármilyen, a társadalom egészét érintő, és a hatalmi szerveket kötelező döntést meghozhat. Bárki, aki ezt akadályozza, vagy a Nemzetgyűlés döntésével szembe helyezkedik, legyen az személy, vagy állami szerv, nem csak hazaárulást, de emberi jogsértést is elkövet. A nemzetgyűlést szervezők ezért a legbékésebb, nemzetközi jogilag legalátámasztottabb, és a leghatékonyabb módját választják a rendszerváltásnak. Különösen így van ez, ha és amennyiben a nemzetgyűlés akaratnyilvánításait olyan pontokra kérik, amelyek megszüntetik a jelenlegi rendszert, felelőségre vonják annak minden bűncselekménnyel vádolható szereplőjét, és megteremtik az átmenet lehetőségét az alkotmányozó nemzetgyűlés felé, ahol már az átmeneti időszakban megfelelően ismeretekkel ellátott, összefogásra, és érdekvédelemre képes, immár nemzet nyilvánítja ki, és emeli legálisan érvényre az általa választott államformát, alkotmányt, és alaptörvényt.

*Az EMBER-i státusz minden ember alap jogi állapota, a független, szabad emberi lét, amelyre csak az emberi jogok, és együttélési kötelezettségek, valamint az adott társadalom együttélési kulturális, és szokásjogai vonatkoznak.

Fáber Károly