Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Társadalmi hatékonyság=Civil érdekvédelem

Sokakat elbizonytalanít a választások előtt mindent IS ígérő pártok ígéretáradata. Vajon a társadalom még mindig képtelen megtanulni, hogy csak eszköznek használják a Parlamentbe jutáshoz?

article preview

Megindult Európában egy folyamat, amely a kényszerintézkedések feloldásának kezdetét jelenti, és amitől Magyarország sem maradhat el. Figyelemre méltó az indoklás: A társadalom további megosztásának megszüntetése miatt. Mit is jelent, ha a pártpolitika ezzel áll elő? Meglátásom szerint olyan mértékűvé vált az európai társadalom civil ellenállása, amelyet a politikai elit már veszélyesnek tart, a számára kedvezően kialakult struktúrák felborulásával fenyeget. Az emberek szabadságvágya túllépett a politikai kereteken, az intézkedések tarthatatlansága egyértelmű. Következzen most az elemzés, hogyan is látom az elmúlt majd fél év ellenállását, eredményeit, buktatóit:

 

2020. márciusa után Magyarországon zajlottak ugyan kisebb tiltakozó akciók, de ezeket a megmozdulásokat nem az érintettek, hanem egyes aktivisták, vagy politikai pártok szerveztek, és mindig más mondanivaló mellett/mögött fordultak elő. Kezdetben alkotmányjogi, közjogi kérdések mellett, majd pártépítkezések húzóágazataként.

 

Augusztus 28-án volt az első, kényszerintézkedések elleni nagyobb alulról (közösségi oldalakon) szerveződő civil megmozdulás, (Bódis Csaba szervezésében) ami heteken át tartó több ezres demonstrációkat eredményezett Budapesten. A lényegi mondanivaló itt már karakteresen jelent meg, de miután ezeknek a megmozdulásoknak a szervezői -jobb híján-rutinos régi civil aktivisták voltak, a téma is mélyebb társadalmi kérdések felé tolódott –közjog.

2021. október végén, az állami alkalmazottak kényszeroltása kapcsán, Mohácson szerveződött először olyan valóban alulról építkező civil megmozdulás, amely országossá válva nagy hatású volt annak ellenére, hogy a média teljesen elhallgatta.

A január 15-i civil tüntetés hatása ismét jelentős, sőt mérhető: nézettsége a közösségi médiában 4 nap után összességében jóval több mint 200.000 -csak amit én látok-, és tovább nő. Vagyis amire számítottunk bejött, odafigyelnek a mondanivalóra az emberek. Ez további civil aktivitást generál, amely a nemzetközi helyzet -lásd: kényszerintézkedések helyenkénti feloldása- miatt bizonyos médiafigyelmet, kormányzati figyelmet is kap, mivel a választások közeledtével egyre fontosabb a közhangulat. A kormány és az ellenzék támogatottsága közel azonos, de mivel a kormány kezében a döntés, népszerű intézkedésekkel igyekszik maga mellé állítani a szavazókat. Tömegeket érintő népszerű intézkedés csak a kényszerintézkedések és a diszkrimináció feloldása, a fizetés nélküli szabadságra küldött alkalmazottak rehabilitálása lehet. Ha nem történt volna az érintettek részéről kemény ellenállás, ez szóba se kerülhetne, de más a helyzet!

 

A kül- és belpolitikai kényszerhatások miatt jó esélyt látok arra, hogy a választások előtti civil nyomásgyakorlással elérhetjük céljainkat, mégpedig úgy, hogy a megyeszékhelyeken és a nagyobb (10.000 fő feletti) városokban segítjük tapasztalatunkkal a civil ellenállást. Tehát nem mi szervezünk, hanem a helyi szinten fellépő igényt, a civil szervezők munkáját támogatjuk.

 

Civilek. Sokszor felvetődik a kérdés, mit is nevezünk civil érdekképviseletnek, mivel is több, jobb vagy hatékonyabb, mint ugyan annak a témának pártok által való képviselete? Egy pártnak a tagja annak a struktúrának, értékrendnek elkötelezett, amelyet a párt ajánl. Ez összetett dolog, számos programpontból áll. Egy párttag politikai tevékenységével a pártja szavazóbázisát kívánja növelni, célja a minél jobb választási eredmény. A civil érdekvédők adott kérdésben alkotnak akcióegységet, céljuk a probléma megoldása minél szélesebb társadalmi támogatottsággal. A politikai döntéshozók felé kellő határozottsággal kell felmutatni tehát azt a társadalmi igényt, amelyet a pártpolitikai játszmákban teljes mértékben elsikkasztanak. Úgy is megfogalmazhatjuk, hogy a közvetlen hatalomgyakorlás jelenleg egyetlen módja a széles körű civil érdekvédelem.

 

Nézzük azt, hogy egy társadalmi problémát hogyan kezel a civil érdekvédelem, és hogyan egy párt! A párt a bizonyos társadalmi szintű témát meglovagolva úgy akar szavazatokat nyerni, hogy a többi párt véleményéhez viszonyítva társadalmi törésvonalakat alakít ki, és azokat tematizálja. A civil érdekvédelem viszont az adott problémát széles körű támogatással meg akarja oldani, ezért a törésvonalakat meg kívánja szüntetni. A pártok a tiszta szándékú civil aktivistákat igyekeznek szolgálatukba állítani, kihasználva azt, hogy a rutintalan civil aktivisták közül sokakat megtéveszt a közös téma. Míg a civil számára az adott cél érdekében mindenki szövetséges, addig egy pártnak az együttműködés csak addig fontos, ameddig az érdekei kívánják. Pláne a választások előtt!

 

Nagyon sokan gondolják azt, hogy a választott párt támogatásával a fontos társadalmi probléma is megoldódik, de az elmúlt 33 év során ilyenre soha nem volt példa! A parlamenti pártok a választások után kizárólag a pártpolitikai belharcokra, pozíció és hatalomszerzésre/megtartásra koncentrálnak, nem pedig a társadalmi problémák megoldására. A pártok pedig, amelyek nem jutnak be a parlamentbe, semmire nem koncentrálnak, négy évig politikai kómába esnek.

 

Egy civil aktivista számára fontos tudni a következőket: a valódi civil számára, aki tiszta szívvel és lendülettel kiáll egy adott probléma megoldásáért, egyértelmű: csak közös összefogással lehet célt elérni, mindennek a fundamentuma a MI szemlélet, az ÉN szemlélet helyett.

A gátló tényezők a következők lehetnek:

-a túlzott egóval rendelkező emberek ÉN szemlélete, vezető szerepre törekvése, akik az alá fölé rendeltséget erőltetik a mellérendelés helyett.

-a pártbefolyás, amikor is egy szervezés eredményeket ér el, megjelennek, beszivárognak a pártok -vagy egyéb szerveződések- képviselői, hogy rátelepedve a szerveződésre egyrészt eltérítsék eredeti céljától, másrészt, hogy aktivistákat, támogatókat, szavazókat tudjanak nyerni pártjaiknak/szervezeteiknek.

-jelentős befolyással vannak még a „kútmérgezők” a hivatásos és önkéntes bomlasztók, manipulátorok, áskálódók, trollok.

-további kategória a kényszercselekvő, „küldetéstudatos” ok, vagy cél nélkül mindenbe és mindenkibe belekötő egyén és társaság.

 

Következtetésem ezek alapján az, hogy a hatékony, eredményes összefogásra csak az első kategóriában említett civil alkalmas, ezen a szinten lehet, tudunk csak összefogni.

 

Tatár József

 
 


Levelezőlista


Archívum

Naptár
<< Május >>
<< 2022 >>
Ke Sze Csü Szo Va
            1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31