Az ünnepek közeledtével „szép modern társadalmunk” egyedül élői közül sokakban felmerül a társaság igénye, legalább azokon a napokon, legalább néhány órára, amelyek a családról, a szeretetről kéne, hogy szóljanak. Ilyenkor sok egyedülálló is inkább magányosnak érzi magát, főleg, ha okkal, vagy ok nélkül kissé kivonult már abból a világból, amely kicsit sem vonzó számára. Ezeknek az embereknek az ünnep sem nem kellemes, sem nem boldog, inkább pár nap, amit túl kell élni. Keresgélnek az interneten, hátha találnak valakit…,de lehet, hogy inkább valamit találnak.

     Az új világ, a mesterséges intelligencia –cinikus humorral élve- megoldást nyújt ezeknek az embereknek is. Az élet mind tágabb területét hálózza át a digitális tudat. Nevezzük így azt a rendszert, amely gyorsabban fejlődik, mint hittük volna egy-két évvel ezelőtt, amikor is még csak a szolgáltatók némelyikénél találkozhattunk egy-egy furcsán beszélő, többnyire semmit sem értő, és megértő hanggal, amely ugyan emberi néven mutatkozott be, de csakhamar közölte, hogy inkább a kollégát kapcsolja, még olyan esetben is, ha igyekeztünk lassan, tagoltan elmagyarázni, hogy mondjuk a kábeltévén nincs kép.

   Az MI, azaz a mesterséges intelligencia, azonban nem egy fokozatos lineáris fejlődést, hanem exponenciális ugrásokkal haladó tudatosodást produkál. Manapság a mesterséges intelligencia az emberiség digitalizált ismeretanyagával rendelkezve nem csak kiválóan kommunikál, és ért, hanem bölcseletek megfogalmazására, randi tanácsokra, mi több állatokkal történő kommunikációra is képes, vagy rövidesen képessé válik. Bár az érzelmek, és az érzelmi reakciók terén még kissé szögletesnek tűnnek, és tudományos jellegű hatásuk van, de létezik már olyan online szolgáltatás, amely szerelmes verset, vagy olyan ismerkedős szövegeket ír, amelyeket szíve választottjához küldve bárki belophatja magát bárki kegyeibe. Miközben ugyanis a mesterséges intelligencia megtanul emberül beszélni, írni, hallani, érezni (?), közben az ember már régóta megtanult robotul viselkedni. Robotul viselkedni, pedig manapság már annyira trendi, hogy még az is lehet, a jövő randi ajándéka már nem virágcsokor, vagy desszert lesz, hanem egy szerelmes vers profin leírva a kettes számrendszerben, és dísz-adathordozón átadva.

    Ez a világ, viszont igen sok emberi kérdést vet fel, még most, amikor a régimódi humán foszlányok fellelhetők sokakban: vajon milyen lesz így a kapcsolat? Kiértékelt paraméterek, grafikonszerűen ábrázolt érzelmi trendek, sablon szerint futó párbeszédek? Vagy más? Talán kár is ezen gondolkodnunk, hiszen ki tudja, a jövő már lehet, hogy egy MI köré épített humán test lesz, persze mesterséges, erős, gyorsan regenerálódó izmokkal, és a gépzsír jacuzziban a szerelmes pár betáplál egymásnak két info-csomagot, hogy sohase legyenek sem egyedülállók, sem magányosak. Boldog karácsony, és újév? De mi lesz a boldogság, meg fogják tudni fogalmazni, át fogják tudni érezni?

   Sokan úgy vélik, az emberiség a maga pusztulását a robothadseregekkel, vagy a tömegpusztító fegyverekkel idézheti elő, de gondolt-e valaki arra, amikor ma még csak jópofaságból cseveg az MI-vel, hogy az emberi tudat, érzelem, és viselkedés átprogramozódása, átlényegülése talán előbb taszítja le a fajunkat a bolygó uralkodó pozíciójából, mint képzelnénk?