599/2021. (X.28.) Kormányrendelet

hatásai és következményei

     Az 599/2021. (X.28.) Kormányrendeletre hivatkozva a munkáltatók felszólítást küldtek azon munkavállalóiknak, akik nem vettek fel eddig egyetlen rendszeresített koronavírus elleni védőoltást sem. A munkáltatók üzenete, de maga a Kormányrendelet is, alapjaiban sérti meg a jelenleg Alaptörvényként ismert rendelkezés csomagot, a Munka Törvénykönyvét, valamint a közalkalmazotti, közszolgálati, kormánytisztviselői és egyéb szolgálati viszonyban lévő munkavállalók jogait, az egészségügyi törvényt és annak végrehajtási rendeleteinek szabályait. Azzal, hogy a munkáltatók felvállalták a kormányrendeletben rájuk hárított szerepet, nekik kell vállalni a teljes felelősséget a dolgozójuk oltásáért, és a felvállalt felelősség jogi következményeiért!

    A munkáltatók intézkedése kimeríti a kényszerítés büntetőjogi rendelkezéseit, mivel olyan kényszerítő eszközt alkalmaznak, amely nem védi, hanem potenciálisan veszélyezteti az egészséges emberek szervezetének működését.

     Az oltás felvétele úgy történik, hogy az oltásra jelentkezővel kitöltetnek egy olyan okiratot, amelyben maga kéri az oltást, s maga vállalja annak bármely következményéért a felelősséget. Ha a munkáltató kötelezővé teszi a munkavállaló számára a védőoltást vagy a dolgozót bármilyen hátrány éri amiatt, hogy nem adatja be magának a vakcinát, az diszkriminációs és adatvédelmi jogsértés. Miután a vakcina beadatása nem kötelező Magyarországon, így a munkáltató sem teheti azzá! Még feladatkörhöz kötötten sem!

      A jelenlegi jogszabályok tehát nem teszik lehetővé a munkáltatók számára, hogy kötelezővé tegyék dolgozóiknak a koronavírus elleni védőoltást! A munkáltatók nem rendelkeznek olyan jogszabályi háttérrel, amellyel megkülönböztetést alkalmazhatnak és kezelhetnek egyéni mentességi okokat. A Kormányrendelet végrehajtó munkáltató jogilag nem kötelezheti a munkavállalót olyan oltás felvételére,

-amely nem garantálja a betegség elkerülését,

-amelynek adottságai, valamint az egyén személyes genetikai, élettani adottságai egybevetett vizsgálata nem történik meg az oltás felvétele előtt.

-az oltás következményeiért sem a gyártó. sem az oltóorvos nem vállal felelősséget,

-viszont „a beoltott saját maga kéri és vállalja a következményekért a felelősséget”

    A munkavégzésre irányuló minden törvény a munkavállaló számára nem csak kötelezettségként határozza meg a munkavégzést, hanem jogként is. A munkavállalónak joga van dolgozni, s a munkáltatónak kötelessége a dolgozót a munkahelyére munkavégzésre beengedni.

    Törvényellenes, hogy a munkavállalót a munkáltató egy év fizetés nélküli szabadságra küldi, ha 2021. december 15. napjáig nem oltatja be magát. Minden munkavégzésre irányuló jogviszonyra vonatkozó törvény szerint fizetés nélküli szabadságot kizárólag a munkavállaló kérhet a munkáltatótól. A munkáltató ilyen rendelkezést tehát nem hozhat. Ha ezt megteszik, perek sorozata indul ellenük.

  Kirívóan jogszabálysértő a foglalkozás egészségügyi szolgálat jogellenes bevonása a kormányrendelet betartatása érdekében! A jog annyit ír elő, hogy a munkaadónak jogszabályi kötelessége fenntartani az egészséget nem veszélyeztető, és biztonságos munkakörnyezetet, mindezt azonban csak(!)

-a rendelkezésére álló eszközökkel,

-jogszerű korlátok között kell megtennie.

     A foglalkozás egészségügyi szolgálat

-kizárólag a munkavégzéshez szükséges egészségi állapot felmérésében végezhet vizsgálatot, s adhat ki véleményt.

-Nem foglalhat állást olyan szakterület vonatkozásában felmerülő egészségügyi probléma tárgyában, amelyre a foglalkozás egészségügyi szakvizsgája nem jogosítja fel.

     Az oltást az alábbi orvosi szakterületek által vizsgált és gyógyított fennálló betegségek zárhatják ki:

Addiktológia, Allergológia, Angiológia, Bőrgyógyászat, Kardiológia, Endokrinológia, Gasztroenterológia, Nőgyógyászat, Hematológia, Nefrológia, Pneumológia, Onkológia és Reumatológia.

    Ha a foglalkozás egészségügyi szolgálat szakorvosa ezen szakterületeknek nem szakvizsgával rendelkező, megfelelő kompetenciával bíró szakorvosa, semmiféle szakvéleményt nem adhat, s nem tagadhatja meg a dolgozótól ezen kérést annak indokhiánya miatt sem, hanem el kell küldenie a szakterület szakorvosához, és attól el kell fogadnia annak szakmai javaslatát. A vakcina beadatása azért sem lehet egy mindenkire előírt kötelezettség, mert vannak olyan dolgozók is, akik különböző okok miatt nem kaphatják meg az oltást, például:

-a várandós nők,

-akik allergiásak a védőoltás bizonyos összetevőire,

-autoimmun betegek

-egyéb súlyos betegségük miatt nem vehetik fel az oltást

-akik korábban már átestek a víruson, de még nem telt el a meghatározott idő ahhoz, hogy megkaphassák a vakcinát.

Törvénysértések sorozata a Kormány részéről.

Hazai és nemzetközi jogi környezet a kényszerintézkedésekről

     A munkáltatókra a kötelező oltást áthárító Kormányrendelet több rendelkezése is Alaptörvény-ellenes, konkrét jogszabályokba ütközik, és sérti az ember önrendelkezéshez való jogát. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE) 15. cikke a „háború vagy a nemzet létét fenyegető más rendkívüli állapot” esetén teszi lehetővé hasonló tartalmi és eljárási feltételek mellett a szigorító irányban eltérő alapjogi szabályozást. A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (PPJNE) mint a Magyar Államra kötelező nemzetközi egyezmény, kizárólag a nemzet létét fenyegető, és hivatalosan kihirdetett szükségállapot idején, az adott helyzet által megkövetelt mértékben korlátozhatnak alapvető emberi jogokat.

     Magyarországon nincs a nemzet létét fenyegető rendkívüli állapot, nincs a magyar állampolgárokra nézve olyan veszély, amely indokolná alapvető emberi jogaik korlátozását.

    Az Oviedói Egyezmény (Az emberi jogokról és a biomedicináról szóló Egyezmény1997. 5. cikke értelmében a tudományos kutatáshoz az érintett személy szabadon és tájékozottságon alapuló beleegyezése szükséges. Az 5. Cikk szövege a következő: általános szabály, hogy

-egészségügyi beavatkozás csak azután hajtható végre, ha abba az érintett személy szabadon és tájékozottságon alapuló beleegyezését adta.

-Ennek a személynek előzetesen megfelelő tájékoztatást kell kapnia a beavatkozás céljáról és természetéről, valamint következményeiről és kockázatairól.

-Az érintett személy beleegyezését bármikor szabadon visszavonhatja.

     Az ENSZ Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 7. cikke szerint. különösen tilos bárkit szabad hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletnek alávetni. Az Európa Tanács parlamenti szerve 2021. január 27-én határozatot fogadott el a Covid-19 oltások etikai, jogi, és gyakorlati megfontolásaival kapcsolatban. Ebben azt az ajánlást fogalmazták meg, hogy a tagállamok tegyék világossá az emberek számára, hogy az oltás nem kötelező, és nem fogja őket diszkrimináció érni, ha nem oltatják be magukat.

    Az Alaptörvény rendelkezik arról, hogy tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak. Miután a tudomány álláspontja az, hogy nem lehet minden beoltottat teljesen védettnek tekinteni, az állam a tudományos igazság kérdésében döntött, méghozzá a tudomány álláspontjával ellenkező módon.

A munkavállalóknak!

Az oltóorvosoknak és egészségügyi alkalmazottaknak!

(akik szintén munkavállalók):

    Tudjuk a vakcináról hogy:

-az előírt dózissal már beoltott személyek is életüket vesztették az utóbbi hónapokban koronavírus okozta betegség szövődményébe, ezért már az sem igaz, hogy legalább a legrosszabb állapottól megvédi a vakcina az embereket.

-Semmiféle tájékoztatást nem kap az oltás beadása előtt az érintett, sőt, azt íratják vele alá, hogy saját felelősségére oltatja be magát.

     A munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy egészségét vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. A munkavállaló megtagadhatja az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Azzal lehet a legtöbbet tenni a járvány további elkerüléséért, ha a hármas védekezést a munkahelyen megszervezik.

-Megfelelő távolságtartás,

-maszkviselés

-naponta legalább hatszor szappanos kézmosás.

-nagy dózisú C-vitamin, valamint D-vitamin alkalmazását,

-szájöblítővel hetente kétszer gargalizálást,

-orrspray hetente egyszeri alkalmazását,

-valamint a tömegrendezvények elkerülését.

A Kormányrendelet alapján eljáró munkaadók

intézkedéseivel szembeni védekezés

a., Aki megteheti, az 2021. december 15. napjára készíttessen koronavírus tesztet, s vetesse át aznap a munkáltatójával azzal a mellékelt levéllel, hogy a munkáltató láthassa egészséges munkavállalója van ezen a napon is!

-Ha nem veszi át a munkáltató, aznap adja fel tértivevényes levélben postán a munkáltató címére.

-Ugyanezt meg kellene tenni 2022. január 2. napján is, hogy a munkáltató olyan munkavállalót küldjön törvénysértően fizetés nélküli szabadságra, aki egészséges, nem tud senkit megfertőzni.

b., A munkavállaló a háziorvosának tértivevényes levelet küldjön el!

     Ennek lényege, hogy miután kényszer hatására kellene magát beoltatnia, beadja-e akkor is az oltást a háziorvos, ha nem írja alá az oltandó a felelősségvállaló nyilatkozatot, azaz a háziorvos vállalja-e a felelősséget, hogy teszt és egészségi állapot felmérése nélkül beoltja a munkavállalót.

-Ha nem válaszolnak, vagy azt válaszolják, hogy nem adják be így az oltást, akkor azt a levelet kell átadni a munkáltatónak azzal, hogy be akarta adatni az oltást, de megtagadták a beadását. Így nem léptetheti életbe a törvénytelen fizetés nélküli szabadságot a munkáltató.

c., Betegállomány, Tartós betegállomány, szakorvosi véleménnyel arról, hogy egészségügyi okok miatt nem veheti fel az oltást!