Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Vetünk, vagy aratunk?

Lehet-e demonstrálni a gazdáknak traktorral bevonulva, és talán blokádolva a fővárost? 

article preview

   A demonstrációtól innen még nem tudjuk, hogy a teljesen jogos felháborodást, és elégedetlenséget tettekben is kifejezni akarók valóban kellő létszámban, ténylegesen elszánva magukat, megfelelő bátorsággal felvértezve mozdulnak-e együtt. Az inger kuktában, viszont mind nagyobb a gőz nyomása, és ennek a helyzetnek nem tesz jót, ha tovább forralják, miközben a szelepet szemtelen pökhendiséggel elzárják.

 
   
      A megélhetési válság elé kerülő -becslések szerint 7 – 8 millió ember- egyre kevésbé tűri az olyan megszorításokat, amelyeket az ország mindenkori vezetőinek hazárdírozása idézett elő. Külön olaj a tűzre, hogy amíg a bérekből élő dolgozók az Uniós országokban dolgozó munkavállalókhoz képest mindig is jelentősen elmaradt bérekért hoztak áldozatot, a kis-, és középvállalkozók ellenséges belföldi hatósági, és előírások közti környezetben voltak kénytelenek életben maradni, a gazdáknak az Uniós, és az itteni nyomás alatt kellett alárendelődniük a külföldi konkurenciának, addig a mind tarthatatlanabb helyzetet a határokon belül fenntartó rezsimekben vezető szerephez jutó személyek, valamint a hatalomhoz dörgölőző vazallusaik felmérhetetlen jólétet hoztak létre maguknak. Az országból kiáramló értékekből vékonyan visszacsörgedező pénzek még így is elégségesek lehettek volna egy stabil saját energia rendszer létrehozására, a hazai tehetség és rátermettség alapú termelő – szolgáltató gazdaság felvirágoztatására, és a megfelelő szintű állami és önkormányzati funkciók létesítésére, fenntartására.
A tudatos dilettantizmus következményeit napjainkban már szó szerint a bőrünkön tapasztaljuk. A gazdákat különösen érzékenyen éríntő környezeti katasztrófa lehetővé tette, hogy láthatóvá váljék, a bajban nem, hogy nincs állami védőernyő, de még újabb kényszerhelyzetet terhelt rájuk a gyarapodásról lemondani soha sem hajlandó aktuális oligarcha.
Hármas teher alatt, kilátástalan jövőben, ellenséges szervek, előírások közt őrlődve, vajon lehet-e még kérdés, hogy jogos-e bármilyen, akár a hatalmat kényszerítő eszközökkel is jobb belátásra, de -még jobb lenne- azonnali felelősségre vonásra, elítélésre, és büntetésre bíró demonstráció, esemény? Létezik-e ilyenkor a „ jogok aránytalan sérelme”?
 
 
     A jogszabályok – hangsúlyoznunk kell egy jogállamban (!) – azért jönnek létre, hogy vitás kérdésekben lefektessék a társadalom elvárásainak, létének, működésének az irányelveit – hozzá kell tennünk: Magyarországon az EMBER-i jogokon, a szokásjogon kívül jelenleg nincs érvényes jogszabály (!). A jogszabályok alkalmazása során, azonban a körülmények diktálta helyzetek, és események miatt fontos a jogszabályok rugalmas alkalmazása, aminek arról kell szólnia, hogy a békés állapot fenntartható legyen, az emberek testi épségének, tulajdonának a védelme előnyt élvezzen. Ennek az alapelvnek megfelelően egy rendőri szervnek ezek biztosítására kell törekednie elsősorban, és nem arról dönteni, hogy az adott felek kinek, milyen egyéb jogát sértik meg egy indulatokkal teli krízishelyzetben. Ez az a helyzet, amelyet a világban, és például 2006-ban Magyarországon sem volt képes helyesen kezelni, értelmezni, és alkalmazni a rendőrség – vagy nem is akarta (?)
 
 
    A jelenlegi helyzet tehát a következő: egy – jogos – indulatokkal teli állapot jött létre, amelyben ha valóban számottevő résztvevő jelenik meg, és az elszántságuk vitathatatlanul megkérdőjelezhetetlen, akkor a rend fenntartása nem a velük szemben történő „arányos fellépéssel” hanem a személy, és vagyon védelemmel valósítható meg.
 
 
     Augusztus 20-a közeleg. Minden parancs megtagadható, ami a közrend felbomlását idézheti elő, ha valóban feltűnnek a traktorok.
 
 
 
 
 
 
 


Levelezőlista


Archívum

Naptár
<< December / 2022 >>